Új kezdet. Veszélyes úton!

Arról írok, hogy alapvetően milyen felismerések vezettek 2008. augusztusa óta. Később bizonyítom, hogy alapvetően mit eredményezett a megállás.

Sokan írnak hülye fogyi-blogokat, amin undorító fényképeket, meg egyéb visszataszító dolgokat osztanak meg. Én nem az eredményeket, hanem a felismeréseket szeretném kiemelni!

Mivel rengeteget tudnék ezekről írni, ha nem haragszotok, ezen átfutok, mert különben belekavarodnék. Talán így még szebb is.

1. Egy 25 éves férfinak VAN energiája 10-11 óra munka előtt, vagy után, naponta sportolni!

2. A hízékonyság, avagy a hajlam a hízásra (ami egy anyagcsere-probléma) kifejezett betegség.

3. A hízékonyságot tudomásul véve, tehetek ellene. Ha ez nem így lenne, akkor pl. minden cukorbeteg meghalna. Mert ők is tudomásul veszik az új rendszert, amit be kell tartani.

4. E betegség ellen nehéz a küzdelem, de a győzelmeket könnyen megszokja az ember. Olyan ez, mint a ManUnited. Bármikor veszíthetnek, de úgy lépnek pályára, hogy ők amolyan győztes-fajták. Így legtöbbször győznek is. Katalizátor. Fontos a motiváltság vizsgálata!

5. Sportolni nagyon jó! Csak ezt elfelejtjük!

6. 2-3 év nem is olyan sok idő. Nem hajt a tatár. A tartár már inkább.

7. Elég morbid, de elérhető cél: Leadni egy Csilla súlyt. (a feleségem. Szeretlek!)

8. Eleget enni, nem sokat, de mindig jót.

Van még sok ilyen. Majd még írok!

Most röviden összefoglalnám az előbb leírtak eredményét:

Gyermek korom óta híztam. 23 éves koromra (az évekre gondolok, nem a kéményben található melléktermékre!) 148 kg lettem (2008.08.hó). Ez gáz volt, nem akartam 150 kilós lenni, az nem jó érzés. Megváltoztattam a gondolkodásomat (az egyszerű Biblia-ford. szerint! azaz Megtérés!), és ma reggel 114 kg-ot mutat a mérleg. Félúton vagyok kb.. Nem fogyókúrázom. A testem csak felveszi egy új életmód alakját. Bár kétség kívül: gyűjtenem kell a múlt hibája és rossz döntései által kialakult test-alaki hibák kijavíttatására.

Megnéztem. Ezek a nyisszanatok rendkívül sok euróba kerülnek.

Na, kis bevezetőm után mától szeretném veletek megosztani főleg a belső változásokat, mert ezek határozzák meg, hogy kívül mi változik. Talán hasznára lesz sokaknak.

Mert kedves barátaim a végső konzekvencia az, hogy: Figyeljünk már oda magunkra! Ne éljünk állat-módjára! Ne együnk meg mindent, és mozogjunk többet! Mert így természetes! Így maradhatunk életben sokáig! Nem?!