2009. október 5., hétfő

Ön értékel. És?!

Emberek vesznek körül. Biztosan megvan a véleményük rólam. Lehet, hogy éppen jó, de talán rossz. Az is biztos, hogy ostobaság úgy gondolkozni valakiről, hogy 100% rossz, vagy 100% jó. Ha valaki így tesz, az nem őszinte ember. Ugyanis mindekinek tisztában kell lennie azzal, hogy ez nem így működik. Ugyanis minden ember Bűnben született és hiányzik belőle Isten dicsősége. Hoppá. Ezért szükségünk van az Újjászületésre. Mikor ez megtörténik, az életünk új alapot kap: Kegyelmet! Ez egy új ruha! Ezt nap mint nap felvehetjük magunkra. De arra jöttem rá, hogy Isten nagyon jól tudja, milyen az, amikor mezítelenek vagyunk. Hiszen ő adta ránk ezt az új ruhát. Tudja minden hibánkat, fogyatkozásunkat. Minden ember teljesen fedetlen Őelőtte. De Ő kedvesen átnyújtotta ezt az új ruhát. Ebben járhatunk! Felölthetjük! Koptathatjuk, be is koszolhatjuk, de nem járhatunk koszos és kopott ruhában! El kell vinnünk az Isten mosodájába! Fontos, hogy ezt ne veszítsük szem elől.

Ha most egyet értesz ezzzel a képpel, kérlek fogadd el tőlem a következőket!

Mi, akik Krisztus követjük, keskenyebb és nehezebb túravonalat választottunk az életünk útjaként. Ezért talán többször fáradunk el. Lehet, hogy néha csak esünk-kelünk. Sáros lesz a ruhánk, elszakad valahol. Van, hogy le kell ülnünk pihenni, vagy inni egy korty vizet. Vagy ennünk kell, esetleg bele nézni a térképbe, hogy hányadán is állunk.
De mi, akik ezen az úton járunk, nem szabad, hogy ezek miatt egymást kritizáljuk, vagy dorgáljuk! Hiszen ez az út nehéz! Akadályokkal teli. Lehet, hogy most te futsz, míg én éppen ülök egy útmenti padon...nézve bambán a térképet... de lehet, hogy a következő kanyart te is csak kapaszkodva veszed majd be. Nincs alapunk hozzá, hogy becsméreljük egymás tempóját, pályán való jelenlegi helyezését. Ez nem verseny! Ez nem viadal! Nincsen jogunk a másikra úgy nézni: na!...nézd csak...hogy kifeküdt...pedig hogy futott az előtt....Nincs! Ez gonosz dolog!

De oda mehetsz hozzá! Felállíthatod! Adhatsz neki inni! Ha elvesztette a térképét, útba igazíthatod. Vagy ha kell, viheted a hátadon egy darabig...

Ezt tanulom. Megdöbbentő.

Azt gondolom, egy keresztény ember helyes Önértékelése abból indul ki, hogy Isten előtt egyenlőek vagyunk.
Meg abból, hogy Örök Életünk van.

Egy tanulságos vicc a kegyelem elfogadásának egyszerűségéről:

A nyuszika ballag hazafelé a mezőről, de látja, hogy mindenki eszeveszetten rohan kifelé az erdőből. Megállítja a rókát és megekérdezi:

Nyuszi: - Te róka! Mi van? Mi ez a nagy észveszejtés?
Róka: - Nyuszika, meneküjjé! A medvének halállistája van!!!

Nyuszika találkozik is a medvével, s feltesz egy kérdést:

Nyuszi: - Medve! Neked tényleg van Halállistád?
Medve: - Igeen!
Nyuszi: - Te figyelj!, Nem húznál ki?
Medve: - Ja..., de!




1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Tetszik ez a felfedezés... Néha mi, keresztények is képesek vagyunk ítélkezni...