2009. november 18., szerda

Gatya

Új kérdések foglalkoztatnak.

Isten alapvetően rengette meg az életemet az elmúlt héten. Olyan kérdéseket feszegetett bennem, amiket sokszor mélyen, belül rejtegettem.

Az egyik ilyen terület: a gyülekezet.
A gyülekezet küldetése, szerepe életünkben. A gyülekezet szerepe, küldetése a világban.
Azt gondolom, hogy a gyülekezet növekedése akár létszámban, akár minőségi javulását tekintve attól függ, hogy mennyire tud hasznosnak bizonyulni. Másrészt a gyülekezet Krisztusé, a gyülekezet a Krisztus teste.
Vannak gyülekezetek, amelyek évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül töltötték/töltik be a nekik rendelt szerepet. Aztán szépen lassan haszontalanságuk lesz az ára, hogy magukat kiállítják a polcra: lássátok milyen szép vagyok!, vagy: nézzétek mennyire értékes vagyok, szépen csillogok!

És vannak gyülekezetek, akik azt mondják, mi már tanultunk ebből, mi nem leszünk olyanok, mint azok ott a polcon! Felvesznek egy modernebb alakot, öltenek egy compact, dizájnosabb formát, de emiatt vagy eredendően válnak feleslegessé, vagy mivel túlhangsúlyozzák a külsőséget, minőségi hiányosságaik miatt hamar elkopnak, elromlanak.

Azt hiszem ez utóbbiak legnagyobb baklövése a kezdeteknél durran el. Azzal, hogy nem Krisztusra néznek. Hanem a polcon megkövesedettekre... Ez alapvető hiba! Tudni illik Jézus Krisztus él! Gondolkodik, mozog. Ismeri népünket. Látja az emberiség múltját, jelenét, jövőjét. Krisztus tisztában van vele, hogy a világ változik! Ő van csak vele igazán tisztában! Gondolj csak a kereszthalálra és a feltámadásra!

Na. Akkor jön az igazi kérdés, amiben a válasz azt hiszem erősen kirajzolódik. Vajon mikor egy gyülekezet elindul, mi a legalapvetőbb követelmény?
Szerény meglátásom szerint a gyülekezet elindítóinak legfontosabb feladata és szerepe, hogy lássák, hol van és merre tart Krisztus! Mert a gyülekezet az Ő teste!

A gyülekezet vezetőinek elsődleges felelősségét ma abban látom, hogy érzékenységüket megtartván, naprakészen álljanak, Krisztust szemlélvén! Abban, hogy következetesen, megalkuvás nélkül tudják vezetni a gyülekezetet, kellő határozottsággal! Élet-halál kérdése!

Érdekes összetétel, és ha ennél az isteni képnél maradunk, azt hiszem egy gyülekezet szolgáló stábját ma az immunrendszerhez hasonlítanám. Minden írói, szakmai felelősségtudat NÉLKÜL! :-)

Csak gondolkozom...

Hogyan lehetnénk még rugalmasabbak? Még hatásosabbak...Még befolyásosabbak....Még erősebb fény....Még kecsegtetőbb remény....Még ízesebb só...

Nem félek! De a gatyát felkötöm!

1 megjegyzés:

Unknown írta...

">> És vannak gyülekezetek, akik azt mondják, mi már tanultunk ebből, mi nem leszünk olyanok, mint azok ott a polcon! Felvesznek egy modernebb alakot, öltenek egy compact, dizájnosabb formát, de emiatt vagy eredendően válnak feleslegessé, vagy mivel túlhangsúlyozzák a külsőséget, minőségi hiányosságaik miatt hamar elkopnak, elromlanak.<<" Nagyon jó,szókimondó írás/tanítás! Köszönöm! Én úgy látom,tapasztalom,hogy vagy a liturgikus "népegyházi" vonal a követendő minta-és az evvel járó "teológiai sablonok"-amik nem feltétlenül rosszak_szerintem_, és vannak azok a gyülekezetek,ahogy Te fogalmaztál Gábor:"a compact,dizájnos" gyülekezetek,amik erőteljesen másolják "licenszelik" az USA-beli kortárs keresztény kultúrát,és próbálják meghonosítani. Olyan jó lenne,ha a kétféle stílus helyett egyre inkább a Biblia tekintélye kerülne előtérbe-a gyakorlatban is!