2010. szeptember 9., csütörtök

Kötéltánc

Ülnek a Cirkuszban az emberek. A kötéltáncos lép a színre. Hú, de magasan, milyen vékony az a kötél, ez aztán veszélyes! Ezért érdemes volt ide jönni, hog megnézzük, mire megy ma ez a Kötéltáncos. Kifizettük a jegyet, beültünk a legjobb helyre, megvettük a rágcsálni valót, s csak várjuk, figyeljük, mi fog történni...

Vajon sikerül neki? S ha megcsúszik?! ... na az lenne aztán a "történés"! Valami meglepő, nem várt dolog! Persze..., tudjuk, ügyes ez a fiú... meg tudja csinálni, különben nem hívtak volna ide ennyi nézőt. Pénzt sem kértek volna a jegyért...

Milyen unalmas! 

Bezzeg ha. Talán pont most! Talán ma! Talán most lesz "valami"!

Bár minden "biztonságosnak" látszik, feszes kötél, felkészültség, rutin, minden megvan ...

Két csoport van hát jelen:

1. A kötéltánc rajongói, akik várják az új megoldásokat, a mutatványt! Bíztatják, hajtják, szinte szemeikkel tartják fenn az illetőt...

2. A "történés" rajongói, akik várják a nem várt eseményt, a hibát! Izgulnak, figyelnek árgus szemekkel, szemeikkel szinte elgáncsolják az illetőt...

És akkor a Kötéltáncos dönt. Neki nem az most a feladata, hogy görcsösen végigmenjen a kötélen!

A Kötéltáncos Táncolni fog a kötélen???

Jézus Krisztust megölték! Mégis él. A halál nem opció!

A rabság ellentettje a szabadság. De mi a félelem ellentettje?

A Kötéltáncos Táncolni fog a kötélen!!!

Nincsenek megjegyzések: